Ervin Gábor (1912-1944) katolikus pap és filozófus volt, aki előbb írásaiban tiltakozott az “új pogányság” ellen, majd pedig embermentő cselekedeteivel, amelyek miatt 1944 decemberében – édesanyjával Ervin Kálmánné szül. Brust Ilonával (1884-1944) együtt – a nyilasok erhurcolták őket Budapest II., Maros utcai lakásukról, megkínozták , miközben egy beszámoló szerint hangosan imádkozták a Miatyánkot, majd mindkettőjüket vsz. a Margit-híd közelében a Dunába lőtték. Erdő Péter bíboros, hercegprímás érsek kezdeményezésére a Magyar Katolikus Egyház úgy döntött, hogy elindítja Ervin Gábor boldoggá avatását.

Ki volt Ervin Gábor?

Ezt a folyamatosan bővülő oldalt Varga Péter András filozófus-filozófiatörténész hozta létre az Ervin Gáborról szóló tudományos kutatásai eredményeinek a megosztására. Ervin Gáborról folyamatban lévő kutatásaimhoz információt örömmel fogadok, tájékoztatást szívesen adok.

Kronológia

1912. jan. 12. (Budapest): született Ervin Kálmán (1869-1933) és Brust Ilona (1884-1944) legkisebb, negyedik (a felnőttkort elérő harmadik) gyermekeként
1919. aug.: a család katolizál
1921/22. tanévtől: a budapesti Piarista Gimnázium diákja (B. osztály)
- bizonyítvány érdemjegyek:
  - színjeles (“1”): 1921/22. – 1924/1925. (kisgimnázium)
  - jeles (“1”), testgyakorlásból “2”-es: 1925/26. tanévtől
- osztályfőnökök:
  - dr. Lukács József SchP (1878-1964) (1921/22. tanévtől; 1925-ben Debrecenbe helyezbe)
  - dr. Neuhauser Frigyes SchP (1890-1959) (1925/26. tanévben, 1927-től Vácott)
  - dr. Ferenczy (Ferenczi) Zoltán SchP (1898-1992) (1926/27. tanévtől)
- a gimnázium “Vörösmarty” önképzőkörének tagja, ennek részeként:
  - dolgozat “Assisi Szent Ferenc természetszeretetéről” (VI. oszt.)
  - világtörténelmi pályadíjas (megosztott) dolgozat a koldulórendek történetéről (VI. oszt.)
  - “szintén jutalomra érdemes” világtörténelmi dolgozat a Karoling-reneszánszról (VII. oszt.)
  - dolgozat “Assisi Szent Ferenc stigmáiról és Jacopone da Todiról” (VIII. oszt.)
- országos középiskolai történelmi tanulmányi versenyen dicséretes első hely (VIII. oszt.)
1929. máj. 16-18. (írásbeli) és máj. 31.-jún. 3. (szóbeli vizsgák): jeles érettségi a budapesti Piarista Gimnázium diákjaként
- magyar irodalmi tételcím: “Íróink és a magyar tragikum”
1929. őszi félév: egyetemi tanulmányok megkezdése a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem Hittudományi Karán (ma: a PPKE egyetemi kara, az egyetem többi kara a mai ELTE része)
1930. júl. 1.: jelentkezik (“konkurzus”) papnak a [budapest-]esztergomi főegyházmegyébe
1934. júl. 24.: papszentelés
1934. júl.: káplán Szomorban
1934: káplán Budaörsön
1935. febr. 9.: doktorrá avatás
1935-1938: a Korunk Szava. Aktív katolikus orgánum rendszeres szerzője (szerk.: gr. Széchényi György, Katona Jenő)
1936/37. tanévtől: hittanár a Salvator Intézetben (Budapest XIII., Huba utca 7., 1948-től a helyén állami intézmény, épületében ma: Dobos C. József Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola)
- a polgári iskola felsőbb két évfolyamán (mai 7-8.) hittant tanít (évfolyamonként heti két órában)
  - tankönyvek: Harza Lajos: Katolikus szertartástan a polgári iskolák számára; Uő.: Katolikus egyháztörténelem a polgári iskolák számára
- a tanítónőképző mindegyik évfolyamán (I-V., mai 9-13.) hittant tanít (évfolyamonként heti két órában)
  - tankönyvek: Schütz Antal: Katholikus erkölcstan középfokú iskolák számára; Uő.: Katholikus egyháztörténelem középfokú iskolák számára; Magdics Ignác: Hitelemzéstan a tanító- és tanítónőképző intézetek katholikus növendékei számára
- a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam mindkét évfolyamában összevontan heti egy órában hittant tanít
  - tankönyv: Tower Vilmos: Isten akarata
1937-1940: a Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle rendszeres szerzője (szerk. Bangha Béla S.J. [† 1940], Nyisztor Zoltán)
1939. febr.-1943. febr.: a Magyar Filozófiai Társaság vitaüléseinek rendszeres résztvevője, dokumentált hozzászólója
1939. jún. 4.: tízéves érettségi találkozó a budapesti Piarista Gimnázium egykori diákjaként, ahol szónokként “az osztály háláját […] tolmácsolta az iskola iránt”
1939. nov. 23.: a Szent István Társulat rendes tagja
1940. márc. 6.: az Aquinói Szent Tamás Társulat rendes tagja
- székfoglalója: ““Gondolatok a művészet etikájához” (1941. jan. 29., megjelent: “Bölcseleti Közlemények”-ben)
1940-1943: a Jelenkor rendszeres szerzője (szerk. Katona Jenő)
1943. márc. k.: a Litteraria Hungarica német nyelvű bibliográfiai referáló folyóirat első (és vsz. egyetlen) megjelent számának szerkesztőségi munkatársa (szerk.: Mátrai László)
1943/44. tanévtől: a Patrona Hungariae leánygimnnázium hittanára
- a gimnázium összes (I-VIII., mai 5-12,) évfolyamán, évfolyamonként heti két órában
1944-től: aktív részvétel (végül titkár) a a zsidótörvények sújtotta katolikusok védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesületben
1944. márc. 19. (?): felvarrta reverendájára a sárga csillagot (még a rendelet hatálybalépése előtt, később mentesítendő egyházi személyként)
1944. dec.: embermentés és náciellenes fellépés miatt édesanyjával együtt elhurcolják, megkínozzák és kivégzik (vsz. a Margit-hídnál) További adatok hamarosan

Irodalom (Ervin Gábor saját írásai és szakirodalom)

Hamarosan. Előzetes: Ervin Gábor eddig ismeretlen írásai

Megjegyzések

FIGYELEM: Ervin Gáborral kapcsolatban egyelőre sok tény még tisztázatlan, felderítésre vár; ezért az oldalon közölt információk változhatnak vagy akár hibásak is lehetnek. A honlap tartalmát a szerzői jog védi. © Varga Péter András (2025), minden jog fenntartva. Csak a tudományos idézés szabályai szerint használhatók. Kérjük, hivatkozzon az oldalra, ha hasznára volt. Előre is köszönjük!

Elérhetőség

Az oldal létrehozója és üzemeltetője Varga Péter András (PhD) filozófus-filozófiatörténész (elérhetőségek https://www.vargapeterandras.hu/informaciok).